Hártyás szárnyú, kistermetű rovarok, (csak 1-2 mm). Fullánkja csak kevés fajnak van. Kisebb-nagyobb családokban, ún. bolyokban élnek. A hangya hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák, mindig szárnyatlanok (úgynevezett: tökéletlen ivarszervű nőstények), fullánkjuk van, illetve a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük. A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, az úgynevezett királynők termelik. A nagy szemű hímek feladata kizárólag az anya megtermékenyítése. Az ivadékok és az anya táplálása a dolgozó hangyák kötelessége. A hangya boly védelméről a katonák gondoskodnak.

Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák bebábozódáskor többnyire finom burokkal,

ún. kokonnal veszik körül magukat. Ezeket szokás tévesen hangyatojásnak nevezni.

Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben található hangyák mindig a dolgozók. Ha ott gazdag táplálékforrást (pl. cukrot, vagy édes élelmiszert stb.) találnak ezt a többiek tudtára adják, ezért a táplálék és a fészek között közlekedve viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg.

Az ember környezetében leginkább a fáraóhangya okozza a legnagyobb gondot, de alkalmanként a házi hangya, a kis fekete hangya és a gyepi hangya is előfordulhat.

Fáraóhangya  (Monomorium pharaonis)

Trópusi rovar, hazánkba az 1970-es években hurcolták be. A nőstény (másnéven: királynő, anya) 3,5-5 mm hosszú, szárnyai vannak: ezeket a sikeres párzás után elveszíti. A hímek kisebbek 3-4 mm nagyságúak, feketék és mindig szárnyasak. A legnagyobb tömegben fordulnak elő a dolgozók, melyek szárnyatlanok, 2-2,5 mm hosszúak, igen vékony testalkatúak, vörösessárga színűek, sötétebb hátsó testvéggel rendelkeznek.

Az anya életében több száz petét rak le, a petékből a lárvák 5-6 nap alatt kelnek ki. A fáraóhangya lárvák fejlődéséhez 26 °C hőmérséklet és 80 %-os relatív páratartalom az optimális, ezen körülmények között a pete lerakásától az imágó megjelenéséig 35-42 nap telik el. Ha kedvezőtlenebb körülmények állnak fenn, akkor a fejlődés időtartama ennél több napot vesz igénybe. Az anya átlagosan 270 napig él, a hímek 2-3 hétig, a dolgozók 50 napig.

Eltérés a többi hangyafajhoz képest, hogy egy-egy fáraóhangya-bolyban igen sok, van, hogy több száz királynő élhet együtt. A királynők feladata az utódok biztosítása. A hímek a királynőt termékenyítik meg. A dolgozók pedig a királynőket és a hímeket táplálják, valamint az utódokat gondozzák. Mindenevők, bármilyen élelmiszert elfogyasztanak.

A fáraóhangya elsősorban a fűtő- és melegvízvezeték közelében, az épület falában alakít ki kolóniát, mely az optimális környezeti feltételeket biztosítja. Néha különféle berendezési tárgyakban (pl. szekrényben, ágyneműtartóban stb.) esetleg a hosszú ideig tárolt élelmiszerekben is képződhetnek bolyok. Rendkívül keskeny, szinte tűvékonyságú járatai a csempefúgákban, a konnektordobozok és villanyvezetékek közelében, illetve a csővezetékek mentén, illetve a vezetékek áttörési helyén vannak.

A fáraóhangya az épületbe kizárólag passzív úton jut be, tehát, a berendezési tárgyakban, vagy az élelmiszerekben levő bolyokkal. Az épületek egyes szintjei között azonban, a csővezetékek mellett aktívan terjed tovább. Jelenlétét parányi mérete miatt csak akkor fedezzük fel, amikor már jelentős mértékben elszaporodott.

Házi hangya  (Lasius emarginatus)

Főleg a kertes házakban fordul elő, élelemszerzés céljából.  Elsősorban ősszel és tavasszal. A nőstény 7-9 mm, a dolgozó 3-4 mm hosszú, vörösbarna színű. A ház mellett a földben fészkel, tehát elsősorban a szabadban,  de bolyát korhadt fában, farönkök alatt és falrepedésekben is kialakítja, amelyben egy anya és több ezer dolgozó van.

A szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztja, a lakásban azonban bármely élelmiszerrel táplálkozhat. A száraz, meleg helyeket kedveli. Aktívan is terjed, tehát a lakásba bevándorol, de be is hurcolható (pl. cserepes növénnyel).

Kis fekete hangya (Lasius niger)

Gyakori. Elsősorban a szabadban fordul elő. A boly bejárata az épületek körül a felszínre hordott kis földkupacokról könnyen felismerhető. 3-5 mm hosszú, általában fekete, de gyakran feketés-barna színű. A nőstény, párzás után vagy visszatér a régi kolóniához, vagy egy kő alatt alagutat ás, és ott áttelel. Tavasszal megkezdi a peterakást. A peték 22-28 nap múlva kikelnek, a lárvákat 16-28 napos fejlődési idejük alatt a királynő nyálmirigyének váladékával táplálja. Az anyát és a következő generációt a dolgozók gondozzák és etetik. Szabadban általában elhullott rovarokkal, virág-nektárral, illetve a levéltetvek által kiválasztott mézharmattal táplálkoznak, „feji” a levéltetveket. Épületekben viszont az édes élelmiszereket fogyasztják, ahova aktívan, a falak repedésein keresztül, a téglák között jutnak be.

Gyepi hangya (Tetramorium caespitum)

Élelmiszer-raktárakban és a kertes házakban fordul elő. A nőstény 6-8 mm, a dolgozó 2-3 mm hosszúak. A világosbarnától a feketéig változik színük. Fészkében csak egy anya található és azt a házon kívül a föld alatt, korhadt fában, falrepedésekben alakítja ki. Általában nyáron rajzik, de fűtött helyeken már kora tavasszal is jelentős mértékben elszaporodhat. Szabadban rovarokkal és édes nedvekkel táplálkozik, házakban, lakásokban az élelmiszereket kedveli. A gyepi hangya aktívan terjed, tehát a lakásba bevándorol, de különféle élelmiszerekkel be is hurcolható.